Gyakran ismételt kérdések:

A HORIZONT™ Építési rendszer előnyei a hagyományos téglaépítéssel szemben:

Pénz-Idő-Energia-Megtakarítás

Egy épületnek “két” ára van:      Az építés bekerülési költsége – egyszeri Az épület működtetési költsége – folyamatos
 
1./  Alacsonyabb bekerülési ár ( egyszeri megtakarítás)
Az építési munkálatok 10-15 %-al alacsonyabb bekerülési összegből kivitelezhetők.
 
2./ Alacsonyabb működtetési költség (folyamatos megtakarítás)
A kiváló, akár passzív háznak megfelelő szigetelés a fűtési-hűtési költségeket drasztikusan csökkenti (akár 50% alá), melyek a különböző alternatív, vagy megújuló környezetbarát energiaforrásokkal tovább javíthatók.
 
3./ Gyorsabb építés (az idő is pénz)
A gyakorlatban bizonyított, hogy a téglaépítéshez képest minimum kettő, de akár négy HORIZONT™ ház is felépíthető ugyanannyi idő alatt, ugyanannyi munkaerővel.
 
4./ Nagyobb hasznos terület (nagyobb érték)
Az acélszerkezet erőssége, és a nagy mértékű hőszigetelés miatt vékonyabb falak szükségesek, ezért az építmény hasznos alapterülete akár 10-15 %-al  nagyobb.
 
5./ 10-12-szer kisebb súly
Egy kulcsrakész 100 m2-es HORIZONT™ ház súlya 25 tonna, szemben a 250-300 tonnás téglaházzal. Ennél fogva az alapozási, szállítási és anyagmozgatási költségek jóval alacsonyabbak. Egy 100 m2-es ház tetőszerkezettel, egy kamionnal elszállítható, akár előreszerelt állapotban is.
 
6./ Hatékonyabb anyagfelhasználás
A precíz, méretre szabott acélszerkezetnél keletkező hulladék 0,5 % alatti. A szárazépítési anyagok is minimális hulladékkal beépíthetők.
 
7./  Évszaktól független építés (rugalmasság – idő megtakarítás)
A HORIZONT™ szárazépítési rendszer munkái – az alap betonmunkáját kivéve – külső hőmérséklettől függetlenül folyhatnak – nincs száradási és technológiai várakozási idő.
 
 
Főbb kérdések a technológiáról:
 
1./  Az acél „nagy” hőtágulása
Az acél hőtágulása megegyezik a beton hőtágulásával, ezért dilatálni sem kell sűrűbben.
 
2./ Az acél hőhíd hatása
Hőhíd mentes épületszerkezet nem létezik. (lásd:falsarok-geometriai hőhíd) Az acél hővezetési együtthatója több nagyságrenddel nagyobb mint a hőszigeteléseké. Ezért fűtött épületek esetében mindig hőhíd csökkentő hőszigetelést kell alkalmazni.
 
3./ Nagyobb leárnyékoló hatás
A vázprofilok sűrűsége „ritka”40-60 cm, ezért nincs ilyen jelenség.
 
4./ Élettartam, rozsdásodás
ÉMI által bevizsgálva. A tüzihorgany-réteg vastagsága a lehető legmagasabb: 275g/m2. Ez szabvány szerint több mint 200 év élettartamot biztosít beltéri felhasználás esetén. Sérült részeknél katódos védelem alakul ki. Vágás csak nyírással történik (flexelés esetén festés szükséges).
 
5./ A könnyűszerkezetes épületeket elfújja a szél.
A mérések szerint a szerkezet szélállósága 300km/h. A Magyarországon mért legnagyobb szélsebesség ~150km/h
 
6./ Értékállóság
A helyen kívűl  egyre fontosabb szempont az üzemeltetési költség – a ház „fogyasztása” – ezért a takarékos épületek felértékelődnek. A rugalmas alakíthatóság miatt jóval könnyebb a jövőbeli karbantartás és a bővítés. A pozitív tapasztalatok miatt csökkennek az előítéletek.
 
7./ Összeroskad benne az üveggyapot
Ez csak akkor fordul elő, ha vékonyabb könnyű szigetelést alkalmazunk. A fal teljes keresztmetszetét kitöltő, vagy kellő merevségű szigetelésnél nem.
 
8./ Rossz a hangszigetelése, áthallatszik a fal, kopog a födém
 
A vastagabb szigetelés miatt a hangszigetelés valójában jobb, mint a hagyományos épületeké, megfelelő  kitöltőanyag alkalmazása esetén nincs kopogó hatás.
 
9./ Párazárás vagy „lélegző fal”
Hiedelem: a vastag szigetelés miatt nem  „lélegzik a fal”, ezért  a helyiség páratartalmát nem lehet csökkenti szellőztetés nélkül.
Ezzel szemben a tény: átlagos mértékű légcsere mellett a pára nem meghatározó hányada – max. 1%-a-  diffundál a hagyományos  falakon keresztül is.(kutatási eredményekkel alátámasztott). A megfelelő szellőztetés a legfontosabb dolog, ne feledjük a szerkezetbe bejutó nedvesség károkat okozhat minden építőanyagnál (pl. tégla) Az energiatakarékosságot a megfelelő szellőztetés nem befolyásolja.
 
10. Nem lehet a terheket megfelelően rögzíteni a gipszkarton falakra
 
Általában  40 kg/fm alatt üreg-dűbellel közvetlenül a gipszkartonra, e fölött a tartóvázhoz, vagy segédvázhoz szokott történni, de beszéljenek inkább a képek:
 
teherbírás1
teherbírás2
teherbírás 3
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
11./ Nyári túlmelegedés (barakk-hatás)
 
Nézzük a tényeket:
A felmelegedést a nap hősugárzása okozza, az üvegfelületeken keresztüli hősugárzással jut be a hő legnagyobb része. A  védekezés elsősorban  árnyékolással, hőszigeteléssel, szellőztetéssel történik. A  szerkezeteken keresztül hőátadással kisebb mértékben befolyásolható.
Tévhit: Minél nagyobb a hőtároló képesség (tömeg) – annál jobb. Tény:  Minél nagyobb a hőtároló képesség (tömeg), annál rugalmatlanabbul reagál igényeinkre az épület (hosszú felfűtési és lehűtési idő).
Kellően nagy hőtárolással (pl. 1m-es templomfal) elérhető a nyári nappali-esti hőkiegyenlítés. Ha ennél kisebb, akkor a nappali nyári meleg a kora esti órában fog csúcsosodni (amikor otthon tartózkodunk). Ezen a szellőztetés sem segít, mert a betárolt meleget a fal kisugározza. (pl. vb. panelépületek) Kis hőtárolás esetén az esti szellőztetés hatékonyan hűt.
Az aktív hőtároló tömeg – a ténylegesen működő tömeg meghatározása:
Egyszerűsített módszer: belülről nézve az első hőszigetelő rétegig, vagy a szerkezet feléig, Számítással: belülről nézve R=0,15 m2K/W
ht1ht2  
 
 
 
12./ Csak típustervek alapján lehet építeni
 
A típustervek alapján történő építés gazdaságosabb (kevesebb tervezési költség), de az a technológiával épült épületek 99%-a egyedi tervek alapján készült A mi szerkezeti rendszerünk nem igazodik modulméretekhez.  Minden egyedi méretű lehet (falmagasság, födémhossz, stb). Nagy tervezési szabadságot biztosít. Az építési engedélyezési és a kiviteli terveket bármelyik építész elkészítheti. Ingyenes segítséget nyújtunk a tervezési feladatok megoldásához Kérésre Tervezési segédletet küldünk. Szaktanácsot adunk statikai, energetikai, akusztikai, és tűzvédelmi problémák megoldásához.